A csehkiverés 92. évfordulóján emlékezett A Legbátrabb Város. Az
ünnepélyen több helyi szervezet és politikai párt jelent meg, tette
”tiszteletét”. Mi is ott voltunk.
Január 19. Balassagyarmat ünnepelni készül. De valami nem stimmel! A
város levegőjét érezhetően valami nyomja. Bár az ünnepség csupán 08:30
-kor kezdődik néhány emlékezni vágyó már a város történelmi utcáit
rója. Szemfüles olvasóink jelezték, hogy a központban lévő Civitas
Fortissima szobor talapzatán valaki már elhelyezett egy koszorút. Ha a
szemlélődő megtekinti, meglepően olvashatja a rajta lévő nevet. Dr.
Navracsics Tibor.
8:30 a Városi köztemető előtt vette kezdetét a ünnepi sorozat. Kopcsányi Ottó,a Szondy György Szakközépiskola és Szakiskola igazgatója ünnepi gondolatai hangzottak el. Majd ezt követően 9 óra 30 perckor a balassagyarmati vasútállomáson gyűltek össze az emberk. Itt már nagyobb tömeg kerekedett, zászlók lobogtak, Hazafiak! Dr. Oravecz Lajosné, a KÁÁI Szabó Lőrinc Tagiskola intézményvezetője emlékezett a vasutasok bátorságára, hazafiasságukra, majd koszorúzás következett.
Eddig rendben is volnánk, de a feketeleves csak ezután jött. Tíz óra
harminc perckor a városhazán lévő Civitas Fortissima emléktábla alatt,
hatalmas tömeg gyűlt össze. Szintén szemfüles olvasóink nyomán jutott
tudomásunkra, hogy a tömegben jószerivel találhatóak civil ruhás
nyomozók. Akkor még nem tudtuk miért. Mint nem sokkal később kiderült
itt van a félkarú rabló. Igen Szili Katalin is a soraink (bár nem a mi
soraink) között található, ezért a felhajtás. A Himnusz közös
eléneklése és éneklős-verselős műsorszám után Medvácz Lajos
polgármester vérlázító szavai hangzottak el. Annak a városnak a
polgármestere, amely város polgárai 92 éve fegyvert ragadtak a haza
érdekében és magyarnak tartotta meg a várost, nem szégyellte károlyi
mihályt békepárti politikusnak nevezni. Hallhatóan innen-onnan kisebb
zúgolódások törtek fel fintorgások kíséretében. Az aki kiárulta a
nemzetet, semmi szín alatt nem nevezhető békepártinak, de még magyarnak
sem. De az aki ilyet állít az sem. Nem tudni, hogy csupán hiányos
történelmi ismeretek hangzottak át a szavai mögül, vagy a félkarú
rablónak és kíséretének akart tetszelegni a városatya. Ennek
homályában folytatódott a rendezvény, melyet a koszorúk lehelyezése
követett. Valamivel több, mint 30 szervezet, párt élt a
megtiszteltetéssel. Bár jó néhány virágköltemény narancsban pompázott
és az mszp és a munkáspárt személyiségzavarban szenvedő tagjai is
előléptek, a Magyarok Világszövetségének két tagszervezete is
képviseltette magát. Külön örömünkre szolgált, hogy a félkarú rabló és
az őt kísérő bűnbanda után a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom
tagjai helyezték le koszorújukat, és dörgölték az orruk alá- bizony a
hazafiak itt is itt vannak!
Ezek után a Vármegyeháza dísztermében a városi önkormányzat ünnepi képviselő-testületi ülése és a díszpolgári cím, valamint a Pro Urbe-díjak átadása követte az eseményeket, míg a népes tömeg a csehkiverés történetét megörökítő múzeum gyűjteményét tekinthették meg a Madách Imre Filmszínházban. Az emlékhely létrehozásának ötlete Matúz Gábortól, A legbátrabb város című film rendezőjétől, származik. A Hősök Termének nevezett kiállítóhely anyagát a filmben használt katonaruhák, könyvek, dokumentumok képezik. A terem bejáratánál kihelyezett táblán az érdeklődők a hőstett történetét olvashatják magyar, angol, cseh, szlovák, és igen Cigány nyelven. O legmajtromalo foro - A Legbátrabb Város. Innen a cím.
Ugyan a kiállítás anyag rendkívül lebilincselő volt, szerencsékre nem találkoztunk legmajtromalo romanenca, bár éppen az lett volna a legfurcsább ha ilyen érdeklődőkkel ”gazdagodik” a nézőközönség.
Reméljük, hogy ez a város, a Legbátrabb Város tettének 93. évfordulójára méltóbbképpen és méltóbb emlékezőkkel emlékezhet.
Ezek után a Vármegyeháza dísztermében a városi önkormányzat ünnepi képviselő-testületi ülése és a díszpolgári cím, valamint a Pro Urbe-díjak átadása követte az eseményeket, míg a népes tömeg a csehkiverés történetét megörökítő múzeum gyűjteményét tekinthették meg a Madách Imre Filmszínházban. Az emlékhely létrehozásának ötlete Matúz Gábortól, A legbátrabb város című film rendezőjétől, származik. A Hősök Termének nevezett kiállítóhely anyagát a filmben használt katonaruhák, könyvek, dokumentumok képezik. A terem bejáratánál kihelyezett táblán az érdeklődők a hőstett történetét olvashatják magyar, angol, cseh, szlovák, és igen Cigány nyelven. O legmajtromalo foro - A Legbátrabb Város. Innen a cím.
Ugyan a kiállítás anyag rendkívül lebilincselő volt, szerencsékre nem találkoztunk legmajtromalo romanenca, bár éppen az lett volna a legfurcsább ha ilyen érdeklődőkkel ”gazdagodik” a nézőközönség.
Reméljük, hogy ez a város, a Legbátrabb Város tettének 93. évfordulójára méltóbbképpen és méltóbb emlékezőkkel emlékezhet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése